Bejegyzések

Ciki sztorik, valós történetek

Esett már meg veled is hasonló?
Nagyon szégyelled?
Könnyíts magadon, írd meg nekem:

Ígérem, nem mondom el senkinek ;)






















.

Őrült reggel

2013.06.07. 09:04 atpijkamo*

   Tavaly történt velem. Tizedikes voltam. Elég messze lakom a sulitól, így metró fél óra, busz másfél, és még egy óra villamos. Hatszor kell átszállni összesen. Éppen szállok fel a metróra. Totál ki voltam. Fél hétre kellet beérnem a suliba, így már háromkor fel kellett kelnem. Tegnap este meg tízig tanultam. Állok a villamoson, gondoltam ha leülök, tuti elalszom. Száll föl egy pali, kávéspohár a kezében, jön felém. Megáll előttem, hogy mondjam meg neki, hányadik megálló a mittudommilyen utca. Mondom neki, ott a tábla, nézze meg! Kicsit ingerült voltam. Elmegy megnézi, jön vissza. Ahogy megy el mellettem, fékez a metró, a kávéspohara tartalma meg a fehér pulcsimon landol. Nincs időm kiosztani, le kell szálnom. Megyek a buszhoz, zuhog az eső. A busz késik 10 percet. Bőrig ázom. Na végre jön a busz. Jön előtte egy kocsi, de gyorsan hajt, lefröcsköl sárral. Felszállok a buszra. A buszról a villamosra. A villamos tele.
   Három óra hosszáig álltam egy kb. 10 centis helyen, vagy hatan megtapostak, egy pali oldalbavágott, és egy kiscsaj arcon vert a táskájával. Elegem lett. Elkezdtem ordítozni:
   - Aki mégegyszer hozzámér kinyírom! A k*rva életbe már! Milyen k*rva világ ez?! Mindenki befogja a pofáját, kussol és nem ér hozzám!!!
   Onnantól kezdve volt elég helyem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://deciki.blog.hu/api/trackback/id/tr295344397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.