Na, rólam tudni kell azt, hogy igen szerencsétlen vagyok. Egyik nap mikor felkeltem, és kinéztem az ablakon, látom, hogy esett a hó. Nagy teraszunk van, és körül van véve korláttal, ami nem olyan magas. Elkezdtem oda-vissza csúszkálni, egyre gyorsabban, amikor hirtelen valahogy elértem a korlátig. Nem hogy megálltam volna, nem, én belekapaszkodtam, és átrepültem rajta. Zuhantam körülbelül két métert. A kezemre estem. Eközben anya végig nézett, felvette videóra, és... röhögött megállás nélkül. Eltelt kb. 2 perc... igen, 2 percig feküdtem mozdulatlanul a fűvön, amikor anya hirtelen felordít, hogy:
– Baszdmeg, meghalt a gyerek!
Na igen... Lerohant hozzám, felsegített, apunak szóltunk, majd elindultunk a kórházba. Ott kaptam ilyen kis csuklómerevítőt, amit hat hétig hordanom kellett. Mondhatom jót röhögtek az osztálytársaim rajtam, mikor elmeséltem a dolgot. Azóta nem megyek a korlát közelébe.
"Meghalt a gyerek"
2013.06.28. 18:37 atpijkamo
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://deciki.blog.hu/api/trackback/id/tr545382553
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.