Bejegyzések

Ciki sztorik, valós történetek

Esett már meg veled is hasonló?
Nagyon szégyelled?
Könnyíts magadon, írd meg nekem:

Ígérem, nem mondom el senkinek ;)






















.

Az ősz három pillanata

2013.07.11. 08:48 atpijkamo

   Nyelvtan órán történt, még általános suliban. A legjobb barátnőmmel az első sorban ülünk középen, és a tanári asztallal össze van tolva a padunk. Óra eleje volt, éreztem egy lábat alul, viccből elkezdtem rugdosni, hogy hülye képeket vágjon a tanárnővel szemben a barátnőm, amikor megszólal a tanárnőm:
   – Ne zaklass már!
Én gyorsan a padra borultam, mindenki röhögött, aztán tanárnő ismertette az osztállyal, hogy rugdostam a pad alatt. Én nem győztem mondani, hogy azt hittem a barátnőmet rugdosom. De én is nevettem.
__

   Szünetben történt. Kellemes idő volt, két barátnőmmel voltam, és mivel fújt a szél, csodálatos alkalom volt, hogy 'Titanicosat' játsszak. Dúdolni kezdtem a betétdalát, széttettem a karom, és hagytam, hogy simogasson a szellő. De az egyik barátnőm megszólalt aki a földön ült:
   – Igen, ssak Rose nem volt szőrös.
   Gyorsan összerántottam a karom, és mondtam, hogy ma elfelejtettem borotválni a hónaljamat. Szerencsére csak ők ketten látták. Volt még pár óránk, és míg a többiek pólóban rohangáltak, én felvettem a pulcsimat, amiben persze jó meleg volt.
__

   Ötödikes, 'felsős' lettem. A suli két épületre van osztva, és amikor ötödikesek leszünk, a másik épületbe megyünk. A tesitanárom még nem tanulta meg a nevemet, és mást mondott, ami hasonlít az enyémre. Persze mindenki ezzel piszkált. Lassan sikerült átöltöznöm, és egyedül mentem a következő terembe. Mentem a hosszú folyosón egyedül, csak én, és az 'új' nevemen odakiált nekem valaki. Hátranézek, és látom, hogy az a fiú akibe fülig bele vagyok zúgva. Arról álmodtam, hogy ez megtörténik. Odamentem hozzá, és igyekeztem teljesen természetes lenni. Ő meg pont akkor kapott be egy kukit, azt a puffasztott kukorica rágcsát. Nézek rá értetlenül, hogy miért szólt. Őszintén azt hittem, hogy most jött el a nagy pillanat. Néztük egymást, ő meg próbálta közben lenyelni ami a szájában volt. Nagy nehezen sikerült, akkor megszólalt, hogy menjek ki. Ugyanis ő volt az ügyeletes. Egy világ dőlt össze bennem. De hogy kb. 3 percig néztem a szemébe, és nem esett le, hogy azért szólt, mert ki kéne mennem. És ráadásul az 'új' nevemen szólított, amire oda is figyeltem. Aztán próbáltam valami mentősztorit kitalálni, ha úgy alakulna, hogy később megkérdezi, miért figyeltem, ha nem is az volt a nevem. De nem került rá sor.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://deciki.blog.hu/api/trackback/id/tr45400035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.