Állok fél hétkor kómásan az Aldiban a pénztárnál. Az előttem lévő lány áruit nézem a szalagon: egy nagy doboz keksz, zacskó pillecukor, ilyen csoki, olyan nugát... Nézem a csajt, alig múlt 20, még csinoska az arca, de a feneke már rettenetesen nagy. Ugye a pénztárnál is ki vannak rakva édességek, nem bírja megállni, azokból is vesz. Hát én isten bizony, majdnem rászóltam, hogy: – Azt már tényleg nem kellene! – Már nyitottam a szám, mikor erőt vettem magamon. Égés lett volna, ha tényleg rászólok. Bár nem tudom, melyikünknek nagyobb.
Gábor