Van egy fiú az iskolában, akinek nagyon tetszek, de ő nekem nem tetszik. Azt kell tudni róla, hogy beszédhibás. Egyik nap utolsó óra után oda jött hozzám, és kérdezett valamit. Csak sajnos nem értettem. Visszakérdeztem:
– Tessék?
Megint elmodta, de megint nem értettem. Megint visszakérdeztem:
– Hogy mondod?"
Megint elismételte. Most nagyon figyeltem, de megint nem értettem. Ezért csak nevettem és bólogattam.
Másnap délután kaptam tőle egy sms-t. Ez állt benne: „Szia! Hol vagy?” Nem tudtam miért irta ezt, így nem írtam vissza, gondoltam, félreírta. Nagyban készülődtem, mert a barátnőimmel elmentem a közeli plázába egy könyvért. Éppen mentünk volna be a könyvesboltba, amikor valaki a nevemet kiáltotta. A beszédhibás osztálytársam állt ott. Azt mondta, már egy fél órája vár a mozi elött. Huppsz... Hát ezt kérdezte a suliban. Azt mondtam neki, hogy elfelejtettem. Szegény totál ki volt akadva, hogy elfelejtettem. És ha ez még nem lenne elég, a barátnőm tesója, aki nagyon tetszik nekem, éppen előttünk jött el. Azt hitte, hogy én a beszédhibás fiuval járok...
Jössz a sdfghjkl?
2014.01.01. 09:42 atpijkamo
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://deciki.blog.hu/api/trackback/id/tr515715027
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.