Egyszer én és a legjobb barátnőm együtt töltöttünk egy napot. Reggel felkeltem, és rohantam át hozzá, mert egy hónapig nem volt itthon. Azt tudni kell, hogy ketten együtt nem vagyunk normálisak. Mikor átmentem hozzájuk, szorosan megöleltem. Elhatároztuk, hogy kimegyünk a kertbe, és vakon sminkelünk. Na ez meg is történt. A szomszédjuk egy nagyon helyes gyerek volt, de úgy tudtuk, hogy nyaralnak. Így én elkezdtem ordítozni szétbarmolt fejjel, hogy:
    – Jaj Pisti, én úgy szeretlek! Olyan helyes vagy, hogy mindjárt meghalok. Jaj, csak kapnék tőled egy csókot! – meg még pár ilyen mondat.
    Amikor nagyban röhögtünk a barátnőmmel, észrevettük őt az ablakban. És ami még cikibb, mellette volt a barátnője. Lehet, szégyellnem kellet volna magam, de elkapott a röhögőgörcs. Persze azért később már bántam. Azóta jóba lettem a fiúval, de a barátnője még mindig nem csíp.
    Most, miközben írtam ezt, szétröhögtem magam ismét...