Ciki sztorik - valós történetek

   Tavaly egy fiú, Domi volt a padtársam. Beteg volt a töri tanárunk, ezért Csaba bácsi – egyébként a napközis tanár – jött helyettesíteni. Na szóval szóba jött a ló, mivel régen sokan lóról harcoltak, sok lovasnép volt, és pont erről tanultunk. Csaba bácsi megkérdezte, hogy miben különbözik a fiú és a lány ló. Erre Domi jelentkezett, és azt mondta:
   – Abban, hogy a fiú lónak kukija van, mint nekem, a lány lónak meg nem igazán tudom megfogalmazni, de azt tudom, hogy olyan, mint a padtársamnak.
   Hát nagyon égett a fejem, a többiek meg röhögtek mint állat.

   Egyszer anyáékkal – anyámmal és keresztanyámmal – bevásárolni mentünk. Bementünk az üzletbe, anyáék otthagyták a bevásárló kocsit, mert mentek valamit megnézni. Én addig nézelődtem. Mikor megláttam a kedvenc italomat, beledobtam a kosárba, és elkiáltottam magam:
   – Anyaa! Kaphatok egy ilyet?
   Erre anya bólogatott, én meg megkönnyebbülten néztem. Viszont mikor visszaértek anyáék, egy férfi odajött, és megkérte, hogy vegyük ki a kosarából az italt. Rettentően égő volt, mindenki minket figyelt, aztán anyaék és a fickó a feleségével együtt elkezdtek röhögni, nekem meg égett a pofám...

   Tetszik tudni, a suliban történt ez az eset. Nagyon jól írok fogalmazást. A nyári táborban teleírtam egy  füzetet  egy történettel, egy fiúról szólt, aki nagyon tetszett. Valahogy odakerült a tanárhoz, és ő felolvasta. Ott röhögtek rajtam. Főleg a fiú.

   Éjjel lemerült a telefonom, s így ugye reggel nem ébresztett. Pont akkor keltem, mikor el szoktam indulni a suliba. Annyira siettem, hogy elfelejtettem felvenni alsógatyát. Tesi óra előtt vettem észre, hogy nincs rajtam gatya. Addig vártam, amíg az összes fiú kiment az öltözőből, és csak akkor vettem fel a tesinadrágot. Az óra közepén vettem észre, hogy lyukas a gatyám, és amikor leültünk, akkor kibuggyant a péniszem. Először nem vettem észre, az egyik osztálytársam szólt, hogy kint van. Szerencse, hogy csak ő látta... De ki tudja, nem biztos...

   Még tavaly elmentünk a barátnőmmel este sétálni, és abban az utcában lakott az a fiú, aki mindkettőnknek tetszett. Megtudtuk, hogy hol is lakik pontosan, és elmentünk megnézni. Volt a kerítés alatt egy kis rés, ahol be tudtam látni, és ott hason feküdve mondtam neki: "Óóó, de jó házuk van!", és hogy "Ő lesz az én férjem", stb. Másnap nappal megint elmentünk ugyanoda, és megláttunk egy kamerát... Hát olyan égő volt, hogy azóta se megyunk arra.

   Hááát velem az történt, hogy apukámmal, az unokatesómmal és a BFF-emmel monopolyztunk. Éppen a barátnőm dobott, és meg akartam mutatni, hogy a lábamat fel tudom rakni a nyakamba. És akkor... egy orbitálisat fingottam. Mindenki kiröhögött, és nagyon cikin éreztem magam. Legszívesebben a föld alá süllyedtem volna. De végül sikerült a lábamat felrakni a nyakamba. Végülis fittness világbajnok vagyok.

   Egyszer egy nap épp siettem a buszhoz, hogy le ne késsem a sulit. Sokáig kellett várni a buszra. Amikor végre ideért a busz, örömömben felkiáltottam: – Végre megjött! – És akkor midenki elkezdett nevetni. Nagyon égő volt. Felszáltam a buszra, és amikor le akartam ülni, a busz elindult, és elestem. Mindenki rajtam röhött megint. Akkor leszáltam a buszról, és elkezdett esni az eső. Eláztam, csuron víz voltam. Ez volt életem legcikisebb napja.

   Tavaly télen történt. Suli után siettem a buszomhoz, természetesen az egész járda le volt fagyva. Már majdnem ott voltam a buszmegállóban, amikor észrevettem, hogy előttem áll a víz. Ahhoz, hogy kikerüljem, sok idő kellett volna, így gondoltam, átugrom. Hát át is ugrottam, de ahogy földet értem, kicsúszott alólam a lábam, és seggre estem a buszok előtt az út közepén. Mindenki megállt körülöttem és röhögött. Én meg öt percig ott feküdtem, nem tudtam felállni. A végén sikerült felkelnem, de annyira fájt a fenekem, hogy utána két napig nem tudtam ülni...

   Egyik barátnőmmel minden reggel együtt megyünk suliba, szokásosan fel is hívtam őt, mondta, hogy mindjárt jön. Na mondom jól van, addig bemegyek a lépcsőházukba, persze a villanyt nem gyújtottam fel, ha jön, meg tudjam ijeszteni. Erre jön egy olyan magasságú nő, mint amilyen a barátnőm, erre megszólalok ilyen tök mély hangon:
   – Na végre!
   Szegény nő meg majdnem összefosta magát.

   A húgommal sokat veszekszünk. A szüleim elváltak egy kis házban élek. A húgom elvesztette a lakáskulcsát és egy pár napja én nyitom ki neki a kaput. Mindig késik. Az egyik nap fáradt voltam, és csengettek kétszer. Kimentem, de addigra nem volt ott senki. Bementem, biztos csak szórakoznak. Lefekszem az ágyamba, megint csöngetnek. Elordítottam magam:
   – A KURVA ÉLETBE!
   Persze kihallatszott. Kimentem, kinyitottam a kaput, és a szomszéd néni volt az. A csomagomat hozta meg, a süteményes magazint. Ú, de égő volt!

   Amikor még először mentem haza busszal a suliból, nem nagyon tudtam, hogy hol kell leszállni. Két megállót megyek azzal a busszal. Nem volt hely, mindenki más ült, csak én álltam. Aztán megnyomtam a "le akarok szállni" gombot, és csak amikor már megállt a megállóban a busz, akkor vettem észre, hogy eggyel később kellene leszállnom. Mikor a busz ajtaja kinyilt, mindenki engem figyelt, az utasok és a sofőr is. És mindenki várta, hogy leszálljak. Mivel mozdulatlanul álltam, és nem szálltam le, mindenki azt hitte, hogy ovis módjára szórakozok. Kb. 13 lehettem.

   Gimnazistaként mindig van olyan fiú, akiért meg vagy bolondulva. Így volt ez velem is. Egy napon ez a fiú – akkor először – felhívott telefonon, hogy mit csinálok délután. Én ezt a remek hírt rohantam is közölni a barátnőimmel. Ahogy szaladtam le egy kissebb lépcsőn, valahogy megcsúszott a lábam, és óriásit zakóztam, még a fejemet is beütöttem a falba. A gond csak az volt, hogy ezt végignézték a suli leggonoszabb lányai, és mindenki szakadt a nevetéstől. Én közben elkezdtem mondani a barátnőimnek a fiú nevét, a lányok rájöttek kiről beszélek, és így fény derült egy féléves titokra. Nem volt egy szerencsés nap...

  Tesiórán én, mit mindig, a kapuba álltam, és nagyon unatkoztam. Nem dobott senki, még csak a térfelemen se volt senki. Én meg ahogy eltanultam a nagyobbaktól, felültem a kapu utáni lécre és radiátorra. De azzal  nem számoltam, hogy ott rés is van, én meg beestem közé. Pont kapura dobtak, és csoda történt, kivédtem lábbal.
   Mindenki röhögött, még én is. Nem éreztem cikinek, csak kicsit, de egyedül az osztály látta. Még az egyébként morcos tesitanárom is elnvette magát. Szóval akkor egyáltalán nem volt ciki, csak mikor egy hónapig deszkásnak csúfoltak. De utána nem volt már semmi.
   Egy életre megjegyeztem hova ne üljek.

   Nyolcadikban egyszer osztálykiránduláson voltunk. Üvegeztünk, és volt egy fiú, aki nagyon tetszett nekem. Azt akartam, hogy mutassa meg a micsodáját, mert a durva játékot választottuk. Először azt gondoltam, úgyse csinálja meg... de mégis, gondolom nem akart kiesni. Lehívott a WC-be, mert nem a többiek előtt akarta. Nos, hát lementünk, és ő kérdezi:
   – Biztos, hogy akarod, mert ha nem, kiesek, de csak miattad, Fanni –  és rámkacsintott.
   – Igen, biztos, Áron.
   Ekkor odajött hozzám, és megcsókolt. Ennek nagyon örültem. Aztán kérdezte, hogy:
   – Szeretnék veled... szabad?
   Én kicsit égtem, mert féltem, de egyben hebegve-habogva igent mondtam.
   A többiek furcsálloták, hogy nem megyünk fel, ezért lejöttek. Közben az osztályfőnöknek is szóltak, hogy nem találnak minket. Éppen a közepénél tartottunk, amikor benyitottak. A többiek röhögtek, az ofőnk is elnevette magát, és így szólt:
   – Remélem használtok gumit!
   Az egyik osztálytársam, Peti filmezett, és mi lettünk a suli témája. Kaptunk egy osztályfönöki figyelmeztetést, de legalább összejöttem Áronnal. Ez volt életem legjobb és egyben legszörnyűbb napja. Azóta nem akarok durván üvegezni. És nem vagyok egy tanárok kedvence.

   Egyik délután anyukám fasírtot csinált ebédre. Nagyon jó kedvemben voltam, ezért úgy döntöttem, rögtönzök egy  világslágert a fasírtos kisiparosról, aki ugyebár az anyukám. Elkezdek kiabálni otthon, hogy:
   – Kisiparos! Kisiparos! Ő a fasírtos kisiparos! Egész nap csak fasírtot süt, mert mi mást tenne a kisiparos! Kisiparos! Fasírtos kisiparos...
   Nyitva volt az terasz ajtó, én pedig kiugrottam és kint is elkezdtem kiabálni hogy: – Fasírtos kisiparos! – Közben észrevettem hogy kint áll a szomszéd srác (aki irtó helyes), és meglepődve engem néz, az egészet hallotta. Ezek után el se tudom képzelni, hogy mit gondolhat rólam...

   Hat éves lehettem, kórházban voltam. Volt egy fiú, Misinek hívták, és mi a magazinról – Misi mókus tanodája – elneveztük Misi mókusnak.
   Utolsó előtti este, mielőtt hazajöhettünk volna, szokás szerint összeültünk, beszélgettünk, stb. Mikor Misi kijött a fürdőből – az fontos, hogy előtte akkor még nem volt barátnője –, na szóval jön ki a fürdőből, kimegyek a folyosóra, és hangosan megszólalok:
   – Misi, tudod, miért nem szeretnek a lányok?
   – Miért?
   – Mert túl hosszú a farkad!
   Na most ők félreértették amit én mondtam, nem úgy szántam, hisz én a mókus farkára értettem, nem a... Jaj, de ciki volt! Másnap a srác nem szólt hozzám, és ugye mentünk hazafele...