Ciki sztorik - valós történetek

   Az osztály irodalomra készült óra előtt, és szokás szerint késett a tanár. Csöndben voltunk. Egyszer csak hangos röhögést hallottunk a folyosóról, és az osztálytársaim estek be a terembe. Nagy nehezen, de kinyögték a hírt: a tanárunk lila csíkokat festett a hajába. Mindenkinek tágra nyílt a szeme, amikor belépett. Ráadásul ez még nem volt elég. A tanárom dögösre fogta a napot. Átlátszó felső és dekoltázs-nagyobbító dressz. Mivel a tanárunk a 60-as évek gyártmánya, gondolhatjátok, hogy nem sokra ment vele. Egész órán dőltünk a röhögéstől.

   Szóval nekem van egy görögteknősöm. A tekit kiengedtük, hogy sétáljon, de este elfelejtettem visszarakni a helyére. Teknősöm bemászott a szobámba, és éjjel elkezdett kaparni. Ráadásul pont esett az eső, és kopogott az ablakomon. Azt hittem szellem van a szobámban, mert előző este szellemet idéztünk a barátnőimmel. Átrohantam a szüleim szobájába és ezt kiabáltam: – Szellem van a szobámban!!! – Aztán átmentünk, felkapcsoltam a villanyt, és benéztem a sarokba, ahonnan a kaparás jött... Ott volt a teknős! Ez elég ciki volt, főleg, hogy már elég idős vagyok ahhoz, hogy sikítozva átmenjek a szüleimhez. Elég gáz volt.

   Általános suliba járok. Egyik nap kimentünk a vécére négyen – ebből tudhatjátok hogy lány vagyok. És minden vécé tele volt. VÉGRE kijött az egyik lány az utolsó vécéből. A suliban úgy nevezik az utolsó vécét, hogy "a balszerecse ülőkéje" (?). Nekem mondták ezt, de azzt válaszoltam nekik, hogy ugyan már, 1. mindjárt behugyozok, 2. ez csak egy vécé. És mire bementem és elfoglaltam a helyem, pont kijött három lány (három külömböző vécéből), és a társaim bementek. Erre halljuk, hogy bejön valaki a lányvécébe. Nagyban ülök a vécén, egyszer csak valaki kirántja az ajtómat! Ááááá, a takarítónő! Úgy megijedtem, hogy sikítottam egyet, mert nagyon hirtelen rántotta ki az ajtót. De annak a nőnek egyébként is állítólag valami idegproblémái vannak. Tiszta ciki volt. És tényleg, az a balszerencse vécéje.

   Régenbben meghívott a szülinapi bulijába az, aki tetszett. A bulin üvegeset játszottunk. Annak aki tetszett, volt egy nagyon jó haverja, és én a haverjának tetszettem, és ezt akkor is tudtam. Kimentem azzal, hogy "rosszul érzem magam", mert a haverjára esett az üveg és mindenki engem nézett. Kijött utánam a "szerelmem" és megkérdezte, hogy minden rendben van-e, és hogy ezt a rosszulvagyokosat nem csak kitaláltam-e. Mondtam neki, hogy de, mert nem tetszik nekem a haverja. Aztán mondta, hogy ő szeret engem, de ezt nem mondhatjuk el senkinek, mert a haverja megharagudna rá ,meg megverné. Ezután megcsókolt engem. Erre mindenki kijött, és kérdezték, hogy mi volt ez. Elpirosodott fejjel mondtuk, hogy megbotlottam egy kőben, és pont így estem. Ezt persze senki nem hitte el. Aztán a haverja megkérdezte tőle, hogy miért nem jövünk össze. Kérdezte, hogy neki nem tetszek-e én. Azt mondta, hogy már mással vannak együtt. Így aztán már lassan 3 éve együtt vagyunk.

   Egyik nap nagyon kómásan keltem fel, olyannyira, hogy elfelejtettem melltartót húzni. Na máris gondolhatjátok hogy mi jött ki ebből, mert a tetejében fehér póló volt rajtam. Na szóval, mentem a suliba, már meg is érkeztem, amikor két nagyon lassan telő óra után meglátom a fiúkat röhögni. Egész nap rólam beszéltek, és én meg azt akartam, hogy elnyeljen a föld. A barátnőm próbált rajtam segíteni, de sajnos nem tudott. És ami azután következett, az csak hab volt a tortán. A fiúk leöntöttek egy pohár vízzel, hogy még átlátszóbb legyen. Az volt életem legszörnyűbb napja.

   Éppen a buszon ültünk a legjobb barátnőmmel, amikor elérkezett a leszállás ideje. Nos azt tudni kell, hogy a barátnőm egész úton a mellettünk ülő férfit stírölte, hogy milyen jól néz ki. Amikor fölálltunk, megfeledkezett egy apró tényről, hogy lehaloljon, amikor föláll, mert különben beveri a fejét. Akkorát csattant ahogy lefejelte a csövet, hogy nem bírtam ki röhögés nélkül, de ő sem. Aztán én kövekeztem szépen lehajoltam, de aztán én meg arról feledkeztem meg, hogy ahol ültünk egy kissebb emelkedőn volt. Így amikor elindultam – abban a hitben élve, hogy vízszintes a talaj –, lelépve az emelkedőről, akkorát hasaltam, hogy a barátnőm fejelése ehhez képest a béka segge volt.

   Nyári táborban voltam, és velem volt az egyik barátnőm. Sok helyes 14-16 éves fiú volt a táborban, és persze mindegyiket lógó nyelvvel, és kigúvdat szemmel néztük. Voltak csapatjátékok, amin a nagyobb helyes fiúk résztvettek. Az egyik, mivel meleg volt és sütött a nap, félmeztelenül vezette le a játékot. Én valahogy pont mellé kerültem, de teljesen már hozzásimultam. Szóval félmeztelen volt, és a legrosszabb, hogy volt barátnője. Miután elmentünk tőle, odafutottam a barinőmhöz, és megkérdeztem:
   –Te mit néztél rajta? Én a hasán a kockáit, olyan jól néznek ki!
   És a bökkenő az volt, hogy ezt többen is meghallották. Jujj de ciki volt! Szerencse, hogy ő és a barátnője nem hallották meg, mert akkor lett volna csihi-puhi...

   Tizennégy éves lány vagyok. Barátnőm felhívott, hogy menjünk plázázni. Három óra múlva végesztünk minden boltatl de még csak este 9 volt. Beszálltunk a liftbe. Ez a lift nem egy normális lift volt, nagyon pici, ha nyolcan akartunk beszálni akkor valaki a lábam közt, nekiszorítva az üveghez téma volt. Most ketten voltunk csak bent. Megállt a lift a harmadikon. A barátnőm kiszállt, majd megnyomta a 4. emeleti gombot, én a röhögéstöl görcsberándult hassal támaszkodtam a liftben. Mikorra csillapodott a röhögésrohamom, kinyílt a lift ajtaja, és beszállt egy család, anyuka, apuka, kisbaba és egy kb. a 30-as éveiben járó nő. A harmadik emelt táján lehettünk, mikor iszonyat hangos röhögőgörcs szakadt ki belőlem a semmiből. Aztán hátatfordítotam nekik, és neki támasztottam a fejem a liftajtónak, és suttogtam, hogy bocsánat (még ma sem értem miért kértem bocsánatot). Mind a négyen kikerekedett szemmel bámultak rám. Szerencsémre kinyílt a liftajtó és én menekülőre fogtam.
   Még aznap néztük az iPhoneomon a képeket és találtunk egy videót. Kiderült hogy az egész jelenetet felvette a telefonom...

   Egyszer az unokatesómnál aludtam, és még az egyik legjobb barátnőnkkel eggyütt játszottunk egy olyan játékot, hogy mindenkinek le kellett ülnie a földre törökülésben, és mindig akire került a sor, le kellett vennie egy ruhadarabot magáról. És nem lehetett semmit takarni. Szóval mivel lányok voltunk, nem szégyelltük magunkat egymás előtt. Már tök pucérak voltunk mind a hárman, amikor betoppantak a szülei az unokatesómnak. Tökre égett a pofánk, és röhögtünk, miközben próbáltuk valahogy takargatni magunkat, és mindenki elkezdett röhögni, és még ma is rengeteget röhögünk ezen az egészen.

Kittuska

   Én legutóbb átadtam a helyem egy terhes nőnek, mert jól nevelt vagyok meg minden. Mondtam is neki, üljön csak le, terhesen nem jó állni. Erre közölte:
   – Köszönöm, de nem vagyok terhes.

   Egyszer egy tintapatront hoztak vissza, letépett elektronikával. A 70 éves hölgy szerint mikor kibontotta a patront, egyszer csak leesett. Kioktatóan viselkedett, nem volt hajlandó meghallgatni a mondandóm, miszerint a "sárga szalag lehúzása" nem az elektronikára értendő, hanem azt azt takaró műanyag fóliára.
   Ezt a szerencsétlen húzást többen is elkövették. Volt aki beismerően hozta vissza, hogy igen, hibázott, de olyan hölgy is volt aki nekem esett, hogy ez igenis javítható, és miért nem cserélem teljes áron a patront, miért csak 1000 Ft kedvezményt adok.
  Egy csomagküldő futár állandóan, minden új eladólánynál bepróbálkozik. Mondjuk visszahoz két gyári használt Canon patront, hogy egy hete nálunk vette, nem nyomtat, és szeretné a pénzt vissza. Nincs hozzá sem a csomagolás, sem a blokk, a patronok beszáradtak és az egyik már újratöltve is volt. Fél órát udvariaskodtam vele, hogy ha nincs blokk akkor nincs garancia hozzá. Szó szerint egy kikukázott termékkel akart csőbe húzni, és én éreztem magam kellemetlenül, amiért ilyen pofátlan.
   Volt aki egy Epson patron gyári csomagolásában visszahozott egy kínai utángyártottat. A szöveg mellé: – Ez volt benne! – Lehetelen.
    Volt aki visszahozott egy teljesen jól működő tintapatront. A szöveg mellé: – Már kinyomtattam amit kellett, vissza szeretném kapni a pénz egy részét!

Peggy Bundy

   Még általános iskola 8. osztályában történt az eset. Egyik osztálytársammal menzán ebédeltünk, és utána felmentünk hozzá. Mindkettőnket meghajtott a menzakaja, de én előbb eljutottam vécére. Miközben végeztem a dolgomat, hangos dörömbölést hallottam és üvöltő hangon siettető mondatokat. Én mondtam neki, hogy megpróbálok sietni. Egyszer csak abbahagyta a dörömbölést majd hallottam ahogy áttrappol a ház másik felébe, majd egy felszabadult sóhajtásra lettem figyelmes. Mikor kiléptem a helységből, orrfacsaró bűzt éreztem. Meg is kérdeztem tőle:
   – Mi ez az irdatlan büdös?
Ő csak büszkén felmutatott egy szemetes zsákot, és ennyit mondott:
   – Nem bírtam tovább. Beleszartam egy zsákba.

   A suliban épp a távolugrást mérték, de helyettesítő tanárral. A homok mellett volt egy pad, amin ott ült az a csaj amelyik bejött nekem. Én vagyok osztály legjobb távolugrója, ezért bizonyítani akartam neki. Maxon nekifutottam, majd véletlenül páros lábbal ugrottam el. Egy jó nagy fejelés volt a homokba, úgyhogy a szám is tele ment homokkal. Igen röhejes volt.

   Egyik este két barátnőmmel busszal mentünk haza. Mire a buszállomásra értünk, kiderült, hogy lekéstük a buszt. Volt vagy 8 óra. Lesétáltunk a buszmegállóig és az egyik barátnőmnek nagyon kellett pisilni. A másik barátnőmmel jót röhögtünk rajta, hogy szerencsés az estéje. Jött a másik busz, és mi felszálltunk rá. Csak hátul volt hely az egyik négyes ülésen, ahol már egy srác ült. A barátnőm (akinek pisilnie kellett) elfoglalta az egyik, a sráccal szembeni helyet, én meg le akartam ülni mellé. A másik barátnőm (gondolom nagyon nem akart a srác mellé ülni) félrelökött az "útból", én meg elterültem a busz padlóján. Szó szerint lecsúztam a székről, és zakóztam. A barátnőim dőltek a nevetéstől, én meg feltápászkodtam. A táskámmal sikeresen fejbevertem a srácot. A barátnőm annyira röhögött, hogy hasba rúgta, a másik barátnőm meg könyörgött, hogy hagyjuk abba, mert ott helyben bepisil. Égtünk mind a hárman, de a vicc az volt, hogy a srác arca VÉGIG rezzenéstelen maradt.

   Anyám nagyot alakított tegnap a megállóban. "Schaun a bárány" rajongó – ami egy rajzfilm. (Egyébként teljesen normális.) Tegnap meglátott egy kismamát gyerekkel, meg egy Schaun volt a gyereknél. Odarohan, hogy:
   – JAJJJDEARANYOS!
   A csaj büszke – a gyerekére természetesen. Anyám folytatja:
   – Hóól vette ezt a bárányt?
Elég ciki volt, mert hangosan felüvöltöttem a röhögéstől.

Manyecska

   Nyelvtan órán történt, még általános suliban. A legjobb barátnőmmel az első sorban ülünk középen, és a tanári asztallal össze van tolva a padunk. Óra eleje volt, éreztem egy lábat alul, viccből elkezdtem rugdosni, hogy hülye képeket vágjon a tanárnővel szemben a barátnőm, amikor megszólal a tanárnőm:
   – Ne zaklass már!
Én gyorsan a padra borultam, mindenki röhögött, aztán tanárnő ismertette az osztállyal, hogy rugdostam a pad alatt. Én nem győztem mondani, hogy azt hittem a barátnőmet rugdosom. De én is nevettem.
__

   Szünetben történt. Kellemes idő volt, két barátnőmmel voltam, és mivel fújt a szél, csodálatos alkalom volt, hogy 'Titanicosat' játsszak. Dúdolni kezdtem a betétdalát, széttettem a karom, és hagytam, hogy simogasson a szellő. De az egyik barátnőm megszólalt aki a földön ült:
   – Igen, ssak Rose nem volt szőrös.
   Gyorsan összerántottam a karom, és mondtam, hogy ma elfelejtettem borotválni a hónaljamat. Szerencsére csak ők ketten látták. Volt még pár óránk, és míg a többiek pólóban rohangáltak, én felvettem a pulcsimat, amiben persze jó meleg volt.
__

   Ötödikes, 'felsős' lettem. A suli két épületre van osztva, és amikor ötödikesek leszünk, a másik épületbe megyünk. A tesitanárom még nem tanulta meg a nevemet, és mást mondott, ami hasonlít az enyémre. Persze mindenki ezzel piszkált. Lassan sikerült átöltöznöm, és egyedül mentem a következő terembe. Mentem a hosszú folyosón egyedül, csak én, és az 'új' nevemen odakiált nekem valaki. Hátranézek, és látom, hogy az a fiú akibe fülig bele vagyok zúgva. Arról álmodtam, hogy ez megtörténik. Odamentem hozzá, és igyekeztem teljesen természetes lenni. Ő meg pont akkor kapott be egy kukit, azt a puffasztott kukorica rágcsát. Nézek rá értetlenül, hogy miért szólt. Őszintén azt hittem, hogy most jött el a nagy pillanat. Néztük egymást, ő meg próbálta közben lenyelni ami a szájában volt. Nagy nehezen sikerült, akkor megszólalt, hogy menjek ki. Ugyanis ő volt az ügyeletes. Egy világ dőlt össze bennem. De hogy kb. 3 percig néztem a szemébe, és nem esett le, hogy azért szólt, mert ki kéne mennem. És ráadásul az 'új' nevemen szólított, amire oda is figyeltem. Aztán próbáltam valami mentősztorit kitalálni, ha úgy alakulna, hogy később megkérdezi, miért figyeltem, ha nem is az volt a nevem. De nem került rá sor.